A kvarc kémiai változásai fűtés után

A kvarc egy sor kémiai változáson megy keresztül a fűtési folyamat során, elsősorban az ásványi fázis átmeneteit, az oxidációs reakciókat, a kiszáradást és a súlycsökkentő jelenségeket. Az alábbiakban látható a konkrét kémiai változási folyamat:

1. ásványi fázis átmenet
A kvarc homok ásványi fázisátmeneten megy keresztül magas hőmérsékleten, az alfa -kvarc fázisból a béta kvarc fázisba. Az alfa -kvarc fázis 573 fok feletti béta kvarc fázisgá alakul, és a béta kvarc fázis nagyobb stabilitást mutat. Ezért magas hőmérsékleten a kvarc homok a béta kvarc fázis formáját mutatja.

2. oxidációs reakció
2.1 A kvarc homok és az oxigén közötti reakció
Magas hőmérsékleti körülmények között a kvarc homok oxigénnel reagál a levegőben, hogy szilícium -dioxidot termeljen. Ez a reakció egy exoterm reakció, amely magas hőmérsékletet és fényes lángot eredményezhet.

2.2 A kvarc homok és a fém -oxid közötti reakció
A kvarc homok magas hőmérsékleten fém -oxidokkal is reagálhat, hogy fémes ásványokat képezzen. Például, az AL2O3 hozzáadásának állapotában a kvarc homok reagálhat az AL2O3 -tal, hogy kapilláris köveket képezzen, amelyek ásványi anyagok magas hőmérsékleten.

3. Dehidrációs és fogyás jelenségei
Magas hőmérsékleten a kvarc homok kiszáradási reakciókon megy keresztül. Egy bizonyos mennyiségű fűtés után a kvarc homok nedvessége fokozatosan elpárolog a hő növekedésével, és ezt a jelenséget súlycsökkenésnek nevezzük. Ezért a magas hőmérsékleti folyamat során a kvarc homok súlya fokozatosan csökken.

4. Kémiai összetétel elemzése a kvarccső melegítése során
A kvarccsövek fűtése során a szilícium -dioxid a fő alkotóelem, és tartalmának meghatározása nagy jelentőséggel bír a kvarccsövek minőségi és teljesítményértékelése szempontjából. A gyakori mérési módszerek közé tartozik a gravimetrikus módszer, a titrálási módszer és a spektrofotometrikus módszer.

4.1 Súly módszer
A súly módszer egy klasszikus kémiai elemzési módszer, amely a mintában a szilícium -dioxid tartalmát meghatározza annak tömegének mérésével. A melegített kvarccsövek elemzésében az általánosan alkalmazott súly módszerek közé tartoznak a sósav -elpárologtatás dehidrációs módszere és az ammónium -klorid módszer.

4.2 Spektrometrikus módszer
A spektrofotometria egy analitikai módszer, amely az anyagok szelektív abszorpciójának elvén alapul. A melegített kvarccsövek elemzésében az ultraibolya látható abszorpciós spektroszkópia (UV VIS) felhasználható a szilícium -dioxid tartalmának meghatározására.

4.3 A szennyezősági elem tartalmának elemzése
A szilícium -dioxidon kívül a fűtési kvarccsövek más szennyezősági elemeket is tartalmazhatnak, mint például alumínium, vas, kalcium, magnézium stb. Ezeknek a szennyeződés -elemeknek a tartalma jelentős hatással van a kvarccsövek teljesítményére és alkalmazására. Általános módszerek közé tartozik az atom abszorpciós spektroszkópia (AAS), az induktívan kapcsolt plazma tömegspektrometria (ICP-MS) és a röntgenfluoreszcencia spektroszkópia (XRF).

Összefoglalva: a kvarc olyan kémiai változásokon megy keresztül, mint például az ásványi fázis átmenete, az oxidációs reakció, a dehidráció és a fogyás a melegítési folyamat során, amelyek jelentős hatással vannak annak fizikai és kémiai tulajdonságaira. A szilícium -dioxid és a szennyeződés elemek tartalmának elemzésével a fűtött kvarccsövekben a kvarccsövek kémiai összetétele és teljesítményjellemzői átfogóan megérthetők, erősen támogatva a minőség -ellenőrzést, a teljesítmény optimalizálását és az alkalmazás mező bővítését.